2010.08.11-15.
11-én reggel Tatán az Újhegyben túravezetőnknél, Szilveszternél találkoztunk. Kisebb bonyodalmakkal, de végül 9 órakor útra keltünk egy kisbusszal és utánfutóval, 9-en a cuccainkkal és 4 kenuval. Másfél órás út után már Rajkán is voltunk. Meg kell hagyni, éppen hogy csak elfértünk a kenukban az 5 napra való holmijainkkal. Miután sikerült bepakolnunk, túravezetőnk és legénysége: Bandi bácsi, Helga, Adrienn, Pákó, Ibolya, Peti, Attila, Edó útra keltünk a Mosoni-Dunán. Gyönyörű helyen jártunk, láttunk többek között: szürke gémet, mocsári ciprust, és az első nap még csak néhány vadkacsát. A víz errefelé nagyon nyugodt, a partot végig fák és bokrok borítják. Nagy örömünkre Ibolyáék talán egy új taggal bővítették egyesületünket, Peti személyével, aki nagyon segítőkész és aktív volt mind az 5 nap alatt. Arról alaposan meggyőződhettünk, hogy úszni, azt szeret. J (Talán vizes csoportos lesz a jövő nyáron.) Az első éjszakát Halásziban töltöttük, egy kisebb kempingben, ahol mindjárt egy aranyos kutyus fogadott minket. Kis csapatunkat felosztva, ki-ki pakolt és sátrat állított, ki-ki pedig bevásárolni ment. Vacsorára a jól bevált paprikás krumplit választottuk. Amíg főztünk, sárkányhajósok edzettek mellettünk a vízen. Kevés idő elteltével kész is lett a finom krumpli, amit pár vadkacsa társaságában fogyasztottunk el. Miután mindnyájan megfürödtünk, elmentünk egy kis városnézésre. Nem mindennapi látványban lehetett részünk, mikor egy Duna feletti kivilágított hídhoz értünk, ugyanis a kérészek éppen akkor rajzottak. Gyönyörű látvány volt a több száz kérész. Ma ugyan csak 26 km-t eveztünk, mégis igen fáradtak voltunk, hogy a séta után hamarosan elaludjunk.
12-én reggel 3 mókus szaladgálására és csetepatéjára ébredtünk. Megreggeliztünk, majd összepakoltunk és útra keltünk. Ma már valamivel többet, 33 km-t eveztünk le. Már nem csak szürke gémeket és vadkacsákat láttunk, hanem szárcsákat is. Útközben kiderült, hogy a legénységet kicsit át kell szervezni, ami minden nap újabb és újabb helycserékkel folytatódott. Vacsorára pörköltet terveztünk, de a boltban alapanyag hiányában szalonnasütésben egyeztünk meg. Második szállásunk Novákpusztán volt, ahol vagy 30 vadkacsa vett körül minket este és reggel is.
13-a: Ma reggel is ugrándozott a kempingben néhány mókus. A nap folyamán vadkacsák százait láttuk a Mosoni-Duna partján összesen 3-4 csoportban, és részben tehenek társaságában. A kevés kiszállási/pihenési lehetőség és a nagy meleg végett a csapat úgy döntött, átszervezi a túra menetét. Így 13-án éjjel Dunaszegen aludtunk. Győrig eveztünk volna le, ami aznapra
14-e: Reggel már remek időre ébredtünk, csupán csak sátraink voltak vizesek. Ibit a kenuban egy kisegér fogadta, amit a fák között szabadon is engedtünk. Aznap utunk során rengeteg vízitököt láttunk, ami nagyon szép sárga virágú. Igazi túrázókként napközben begyűjtöttük vacsoránkat, sárga gévagombát, amiből pörköltet készítettünk. Megálltunk a Rábca-befolyásnál, ahol az addiginál szebb, tisztább víz folyt, a vízszinten vízitökökkel és békalencsékkel. Az aznapi
15-e: Hosszú napnak néztünk elébe.
Habár fejfájással, derékfájdalmakkal és izomlázzal tértünk haza, remekül éreztük magunkat az öt nap alatt, gyönyörű helyen jártunk és sok szépet láttunk.