Payday Loan

Bejelentkezés

Eseménynaptár

<<  Okt. 17  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
        1
  2  3  4  5  6  7  8
  9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

Üzenőfal

Környezetvédelem.lap.hu

Greenfo

Természetvédelem

A három bátor legény és a bátortalan lány esete

Az hittük az eső elmossa, de a kitartóak mégis ott voltak a Turul parkolójában szombaton délelőtt. Sem eső, sem hideg idő nem zavarta a túrát, így rövid várakozás után, - hátha jön még néhány zöldszigetes -, a csapat elindult a barlang felé. Három fiú és egy lány a Vértes László barlang felé vette útját, de a kezdeti murvás ösvényt hamar felváltotta a sárosabb, latyakosabb terület, s mivel a túravezető, Márk favágó ismerősei inkább egy másik útvonalat javasoltak, a Vértes helyett letértünk a Lengyel-barlang felé. A túra csupán 1-2 kilométeres volt, így hamar elértünk a barlangoz, melynek közelében található a Lengyel-szakadék, melynek mélységét a leereszkedés előtt megtekintettük. Aztán túrára készen beöltöztünk, felvettük a kezes-lábas anorákot, fejvédőt, fejlámpával szereltük fel az amúgy inkább lazább túrásra tervezett öltözetünket, majd nekiveselkedtünk a barlangnak. Kinyílt a barlanghoz vezető ajtó és négykézlábra rogyva betuszkoltuk magunkat a szűk keresztmetszetű lyukon, ez még könnyen ment. Aztán jött ám az igazi lyuk, azaz a girbe-gurba ösvény mélyen, lefelé, a barlangtúra vezetője előrement és bíztatott bennünket, hogy menjünk bátran, mert a kezdeti pár méter után nagyobb, tágasabb csarnokba érkezünk. Nos, a túra bátortalan lány tagja az első 1-2 métert megtette ugyan, de légszomj és egyéb fóbiák törtek rá, így ő a felszíni felügyelet hiánya miatt inkább elvállalta az őrzési feladatokat, míg a három, izgalommal teli bátor legény nekiveselkedett. Hason és háton csúszva, térdelve, könyökölve, lábakat kitámasztva és egyéb kicsavart testformákat felvéve, a magas páratartalmú és hideg barlangban végül pár száz méter mélyre lejutottak a fiúk. A vezető szerint a barlang teljes hosszának harmadáig, azaz a „kiállító teremig” másztak le, ahol az előző túrázók mintáját követve ők is otthagyták kéznyomukat, a galéria anyagát rögtönzött alkotásaikkal bővítették, majd visszaindultak a felszín, a világosság felé. A három bátor legény élményekkel, izgalommal teli, tetőtől talpig agyagos ruhában, „tört fel” a felszínre. A bátortalan lány vigasztalásul agyag-gombócot kapott, amiből aztán megformázta magának a kedvére való formát….

A családias létszámú csapat rövidebb úton tért vissza a Turulhoz, ahol a Kő-hegy peremén letekintettek a városra, a környék településeire és üdvözletüket küldték az otthonmaradt ZSZK-s társaiknak.

Balogh Ibolya


A túrázóknak és a barlangtúrán nem résztvevőknek néhány érdekes  információ a Lengyel-barlangról:

A Gerecse legnagyobb barlangját sokféle névvel illették már. Eredeti népi neve Ördög-lyuk volt, később Mammutos-útvesztőnek, Kőhegyi-barlangnak, Gázos-barlangnak, napjainkban pedig Lengyel-barlangnak hívják. A felszíni horpadásból kiemelkedő szikla tövében jelentéktelen nyílással kezdődik a rejtélyes üreg, amelyet a barlangkutatók közül először 1929-ben Schönviszky László és Barbie Lajos kutatott át, 36 m mélységig. A barlangra Vígh Gyula hívta fel a figyelmet, aki a Gerecse barlangjairól az első áttekintő leírásokat adta. Valószínűleg innen származik a Lengyel-barlang és a Mammutos-útvesztő elnevezés. Kutatta Kessler Hubert, Szilvássy Gyula, majd a Vasútépítő Törekvés és a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály is, valamint tatabányai csoportok. A barlang felső, labirintusos szakaszában sokan megfordultak, de az alsó szakaszt csak az 1960-as években sikerült feltárni, így itt a cseppkőképződmények még aránylag épségben megmaradtak. A barlang jelenleg lezárt, szűk bejáratán lecsúszva a Bejárati- vagy Váró-terembe jutunk, amelynek végéből nyolc métert kell leereszkednünk ahhoz, hogy egy hasadékszerű terembe érjünk. A fenék lejtésirányát követve, kisebb üregeken keresztül kell csúsznunk ahhoz, hogy fel tudjunk állni. A termecske jobb vagy bal oldalán ereszkedhetünk tovább, majd a Harakiri nevű, négyszöget formáló torkon keresztül a Kupola-terem előterébe érkezünk. Utunk a Guanó-terem barátságtalan mélypontjára vezet, ahol a nyíláson át, hétméteres ereszkedés után bekúszunk a lapos, kényelmetlen Ipszilon-ágba, majd balra fordulva a Kínok-útján át egy szűk, öt méter mély hasadékhoz érünk. Ezen lejutva, nyolc métert kell kötélen ereszkedni. Ez a Nehéz-terem, ahonnan a Cseppköves-kuszodán át a Hajóba érkezünk. 50 m mélységben vagyunk, s az első valóban szép cseppköveket itt láthatjuk. Tovább szűk hasadékon, igen rossz levegőben mászhatunk, ereszkedhetünk le a barlang végpontjáig. Az üreg felső-triász korú dachsteini mészkőben található. A jelenlegi bejárat már egy barlangterem beomlása után keletkezett. A barlangrendszer kialakulásáról a leírók nagy része nem tesz említést, legfeljebb csak annyit, hogy hasadékzsomboly vagy egykori víznyelőbarlang. Sokévi helyszíni kutatás és az irodalom feldolgozása után Lendvay Ákos próbálta szintetizálni a barlang genetikájának eredményeit. A kialakulás első feltétele a tektonikai mozgások hatására létrejött hasadékrendszer volt. A felszínre is kiérő vízvezető repedések mentén, már a Kő-hegy kiemelkedése előtt kis víznyelők alakultak, amelyeknek mélyben összefolyó, különböző töménységű és hőmérsékletű oldatai a keveredési korrózió eredményeként üregképző hatást fejtettek ki. A barlang közelében Lendvay Ákos a mai felszínen hat aktív víznyelési pontot fedezett fel, amelyek elfolyó vize már önmagában is bonyolult üregrendszert hozhat létre. A Kő-hegy kiemelkedésével a nagy tömegű vízelnyelés megszűnt, a szivárgó vizek inkább agyagot, hordalékot raktak le, s a belső szakaszok is pusztulásnak indultak. Korábban a bonyolult járatrendszer és a gömbfülkék miatt inkább hévizes keletkezésre gyanakodott Lendvay Ákos is. A Lengyel-barlang legfőbb jellegzetessége kétségtelenül "gázos" volta, amire a kutatókat barlangtúrájuk alkalmával a szaporább lélegzetvétel, a sárga golyóként égő karbidlámpa lángja, a fel nem lobbanó gyufa, majd később a tartós fejfájás emlékeztet. A barlang levegője a szokásosnál több CO2-gázt tartalmaz, s ennek növekedésével az oxigén mennyisége csökken. Az eddigi tapasztalatok szerint szeptember és november között, valamint a tavaszi időszakban a legrosszabb a levegő.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés


Fatal error: require_once() [function.require]: Failed opening required 'includes/xmlmenu.class.php' (include_path='.:/usr/local/php5.2/lib/php') in /web/zszk/zszk.hu/index.php on line 89